Egy elhagyott papírlap2014.06.30. 18:22, ALAMAISE
avagy egy abszolúte lehetetlen sztori

Most egy kis bohózatot hoztam nektek. Ne kérdezzétek hogy és miért, számomra a regény kötöttségei mellett kikapcsolódás az ilyen történet. Olvasd el, jó lesz az na.
Egy kitépett oldal2014.06.28. 17:19, ALAMAISE

Hah, ez a cím akár egy történet címe is lehetne, amit beígértem még hónap elején... na mindegy. Inkább egy kis híradás felőlem: még mindig a regényemmel foglalkozom. Most elkezdtem feltölteni őket Merengőre, hátha több visszajelzés érkezik. Két nap múlva – még mindig semmi. Hah, de a remény hal meg utoljára, továbbra is bizakodom. Majd ha a többi fejezet is felkerül. Reszkess Merengő, bruhahaha!
Végre összeírtam a megírásra váró sztorik vázlatcímeit, vagy egy hét darab biztos összegyűlt. Kivétel nélkül fantázia kategória, de igyekszem azért megerőltetni magamat és egy-két földhöz ragadt novellát is alkotni, csak hogy stillszerű legyek.
Igen, igen, azóta közbe csúszott egy évzáró is. Most végeztem a 11. osztállyal, és egész jó eredményeim születtek. Csak matekból (megizzadtam ám érte!) és infóból lettem közepes, többi négyes, ötös. Kaptam is a szép biziért egy 'laptopasztalkaszerűképződményt'. Tudjátok, a teteje lapos és asztalszerű, de az alja párnás, szóval ölben bárhol, bármikor. Adtunk itt az Alkotmánynak, nem úgy van az kérem (by mama).
Terveimet illetően még mindig a rendőri pálya foglalkoztat. Eddig a lovasrendőrséget céloztam meg, de beszéltem egy hivatásossal, aki elmondta a dolgokat feketén-fehéren. Elmondta, hogy nem nagyon szeretik a nőket a terepen (kikérem magamnak, rám nem kell vigyázni ). Szóval még nem tudom, mi lesz, körül kell szimatolnom és megtalálnom a nekem legmegfelelőbbet.
Azóta volt osztálybuli is, hát rendkívül jól szórakoztam, mit ne mondjak. Ezt muszáj lesz elmesélnem, nem menekültök! Egészen ott kezdődött, hogy megérkeztem a vonatállomásra. Többen már ott voltak, az egyik osztálytársam mondta, hogy ne vegyünk jegyet ott, a vonaton olcsóbb. Erre a kaller tapintatosan közli, hogy a vonaton nem lehet jegyet venni, így vagy bírságot fizetünk, vagy leszállunk. Kedves osztálytársam kijelentette, hogy nem fizetjük ki a fejenkénti 700 Ft-ot, hanem leszállunk. Szóval ott álltunk a semmi közepén, a legnagyobb melegben. Tíz kilométert gyalogoltunk cuccostól, szóval megvolt aznapra a csapatépítés. Belül nevettem a helyzeten, tényleg... 
Amúgy nem volt rossz a parti, sörözgettünk, beszélgettünk, elvoltunk. Este haza kellett jönnöm, mert jöttünk a nagyszülőkhöz. Jelenleg is itt csücsülök.
Más még ezen kívül, hogy felkértek pólót tervezni. A leendő gólyáknak kellett alkotnom valamit. Micsoda megtiszteltetés! Tisztára grafikusnak éreztem magam. Igaz, hogy mindezt ingyenbe, de hát akkor is... referenfia gyerekek, referencia (jó, inkább hagyjuk... )!
Azt hiszem ennyi. Mostanság elég nehezen veszem rá magam az írásra. Megint. Úgyhogy majd bevetek valamiféle kényszerítő eszközt magam ellen.
Hosszú idő után egy kis friss2014.06.01. 15:19, ALAMAISE

Nos, igen, mondjuk úgy, hogy három hónap mélyalvás után itt is jelentkezem. Persze ez nem azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt semmit sem csináltam, csak a verselésből vettem vissza. Egyszerűen nem éreztem rá késztetést. Novella téren meg sosem voltam túl jó, mert annyira nem rajongok a rövid sztorikért, ezért ha elkezdek mesélni abból kb kisregény lesz. Na szóval, amin mostanában teljes gőzzel dolgozom az a regényem. Közben belefogtam két novellába ami egyenlőre még félkész és írtam három versszerű képződményt a regényhez, bár egyenlőre még nem tudom hogy szőjem bele. Lehet, hogy ide is felteszem őket külön.
Kiolvastam egy remek kis történelmi regényt, amit születésnapomra kaptam. A címe: Jean-Pierre Montcassen: Tajgetosz kegyeltje, ajánlom mindenkinek aki szereti az ilyesmit.
Írókarrierem sajnos nem nagyon haladt előrébb, nem igazán figyelem a pályázatokat mostanság...sok a dolog (persze, fogd arra hogy "tanulsz") és jövő héten kb mindegyik napra jut egy év végi dolgozat. A nyárra nagy terveket szövögetek, de most hogy ez így eszembe jutott, nézek magamnak egy pár írói pályázatot is. Van még hova fejlődnöm. Gondolkodom azon is, hogy neki kezdek kritikákat írni, mert gyakran nincs megfogható véleményem a dolgokról, ami rendkívül zavar. Ha elolvasok egy könyvet nem látom a hibáit, ha tetszik akkor tetszik. Jobban el kell mélyednem a dolgokat és szempontok szerint osztályozni.
Legközelebb már szeretnék feltölteni valamit, hogy tényleg legyen végre egy kis friss! Ráfér az oldalra...
Jah és akit érdekel a regény, itt olvashatja és követheti nyomon:

|