Hah, ez a cím akár egy történet címe is lehetne, amit beígértem még hónap elején... na mindegy. Inkább egy kis híradás felőlem: még mindig a regényemmel foglalkozom. Most elkezdtem feltölteni őket Merengőre, hátha több visszajelzés érkezik. Két nap múlva – még mindig semmi. Hah, de a remény hal meg utoljára, továbbra is bizakodom. Majd ha a többi fejezet is felkerül. Reszkess Merengő, bruhahaha!

Végre összeírtam a megírásra váró sztorik vázlatcímeit, vagy egy hét darab biztos összegyűlt. Kivétel nélkül fantázia kategória, de igyekszem azért megerőltetni magamat és egy-két földhöz ragadt novellát is alkotni, csak hogy stillszerű legyek.

Igen, igen, azóta közbe csúszott egy évzáró is. Most végeztem a 11. osztállyal, és egész jó eredményeim születtek. Csak matekból (megizzadtam ám érte!) és infóból lettem közepes, többi négyes, ötös. Kaptam is a szép biziért egy 'laptopasztalkaszerűképződményt'. Tudjátok, a teteje lapos és asztalszerű, de az alja párnás, szóval ölben bárhol, bármikor. Adtunk itt az Alkotmánynak, nem úgy van az kérem (by mama).

Terveimet illetően még mindig a rendőri pálya foglalkoztat. Eddig a lovasrendőrséget céloztam meg, de beszéltem egy hivatásossal, aki elmondta a dolgokat feketén-fehéren. Elmondta, hogy nem nagyon szeretik a nőket a terepen (kikérem magamnak, rám nem kell vigyázni ). Szóval még nem tudom, mi lesz, körül kell szimatolnom és megtalálnom a nekem legmegfelelőbbet.

Azóta volt osztálybuli is, hát rendkívül jól szórakoztam, mit ne mondjak. Ezt muszáj lesz elmesélnem, nem menekültök! Egészen ott kezdődött, hogy megérkeztem a vonatállomásra. Többen már ott voltak, az egyik osztálytársam mondta, hogy ne vegyünk jegyet ott, a vonaton olcsóbb. Erre a kaller tapintatosan közli, hogy a vonaton nem lehet jegyet venni, így vagy bírságot fizetünk, vagy leszállunk. Kedves osztálytársam kijelentette, hogy nem fizetjük ki a fejenkénti 700 Ft-ot, hanem leszállunk. Szóval ott álltunk a semmi közepén, a legnagyobb melegben. Tíz kilométert gyalogoltunk cuccostól, szóval megvolt aznapra a csapatépítés. Belül nevettem a helyzeten, tényleg... 

Amúgy nem volt rossz a parti, sörözgettünk, beszélgettünk, elvoltunk. Este haza kellett jönnöm, mert jöttünk a nagyszülőkhöz. Jelenleg is itt csücsülök.

Más még ezen kívül, hogy felkértek pólót tervezni. A leendő gólyáknak kellett alkotnom valamit. Micsoda megtiszteltetés! Tisztára grafikusnak éreztem magam. Igaz, hogy mindezt ingyenbe, de hát akkor is... referenfia gyerekek, referencia (jó, inkább hagyjuk... )! 

Azt hiszem ennyi. Mostanság elég nehezen veszem rá magam az írásra. Megint. Úgyhogy majd bevetek valamiféle kényszerítő eszközt magam ellen.

Nos, igen, mondjuk úgy, hogy három hónap mélyalvás után itt is jelentkezem. Persze ez nem azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt semmit sem csináltam, csak a verselésből vettem vissza. Egyszerűen nem éreztem rá késztetést. Novella téren meg sosem voltam túl jó, mert annyira nem rajongok a rövid sztorikért, ezért ha elkezdek mesélni abból kb kisregény lesz. Na szóval, amin mostanában teljes gőzzel dolgozom az a regényem. Közben belefogtam két novellába ami egyenlőre még félkész és írtam három versszerű képződményt a regényhez, bár egyenlőre még nem tudom hogy szőjem bele. Lehet, hogy ide is felteszem őket külön.

Kiolvastam egy remek kis történelmi regényt, amit születésnapomra kaptam. A címe: Jean-Pierre Montcassen: Tajgetosz kegyeltje, ajánlom mindenkinek aki szereti az ilyesmit.

Írókarrierem sajnos nem nagyon haladt előrébb, nem igazán figyelem a pályázatokat mostanság...sok a dolog (persze, fogd arra hogy "tanulsz") és jövő héten kb mindegyik napra jut egy év végi dolgozat. A nyárra nagy terveket szövögetek, de most hogy ez így eszembe jutott, nézek magamnak egy pár írói pályázatot is. Van még hova fejlődnöm. Gondolkodom azon is, hogy neki kezdek kritikákat írni, mert gyakran nincs megfogható véleményem a dolgokról, ami rendkívül zavar. Ha elolvasok egy könyvet nem látom a hibáit, ha tetszik akkor tetszik. Jobban el kell mélyednem a dolgokat és szempontok szerint osztályozni.

Legközelebb már szeretnék feltölteni valamit, hogy tényleg legyen végre egy kis friss! Ráfér az oldalra...

Jah és akit érdekel a regény, itt olvashatja és követheti nyomon:

A cím mindent elárul. Igyekszem alkotni valamit, de mostanában valahogy nem az írásra fektetem a hangsúlyt - amúgy is minden elvonja a figyelmem - leginkább rajzolok és olvasok. Napközben amúgy sem tudok írni, mert az olyan is lesz...

Szerencsére túl vagyok a szalagozón (jesssz!), úgyhogy már a felsülés miatt sem kell aggódnom, mivel nagyon jól éreztem magam! (mellesleg csak azért táncoltam, mert volt hozzá kedvem és nem azért, mert végzős vagyok c:)

Mint ahogy látjátok egy pár hete (bár csak most tettem fel) új könyvet olvasok. Nagyon izgalmas, úgyhogy azoknak, akik szeretik az életrajzi könyveket (vagy bárkinek, aki valami újat akar olvasni) annak csak ajánlani tudom! Én magam sem rajongtam eddig az ilyen típusú könyvekért, ezt sem én vettem, hanem édesanyám, pusztán kíváncsiságból kezdtem bele, és mert manapság éhezem a könyvekre. Egy szóval zseniális, pedig még nagyon az elején vagyok!

Nos, úgy érzem, mire legközelebb láttok már elkészül egy versféleség, mivel nemrégiben ihletet kaptam c: További szép estét! Adieu!

(Először is bocs a gyenge minőségű képért, nem találtam meg a fényképezőt)

Örömmel közlöm veletek, hogy a Kreatív írás kört lezárandó megjelent nyomtatásban négy művem is () Igaz, hogy csak helyi szinten, de kezdetnek egyáltalán nem rossz :D Ebben olvasható a Honvágy, Bálványok, Csillagok, csillagok... és A kőroszolán c. írásaim, természetesen a foglalkozásra járó többi társam alkotásai mellett. Vaskos kötet lett, 82 oldalas, képekkel meg egyebekkel (:

Ó, és ígéretemhez híven egy verset is hoztam, Virágok címmel (A fotó szigorúan a testvérem tulajdonát képezi :D )

Az első kritikát tőle is kaptam (mármint a testvéremtől), aki szerint nem teljesen én vagyok, amit írtam. Van benne valami, mivel ha leülök, mindig valami fantasyt akarok írni, nehéz szakítani ezzel a dologgal, és lehet, hogy most itt túlságosan is sikerült, ezért nem tükröz engem...mégis így érzem késznek, és ebben a formában osztom meg a nagyérdeművel, mert mindenkit más fog meg egy versben (:

Napfény melegíti arcom, neked

szél fújja a vállad, elveszünk ketten

e idilli pillanatban.

...és ezennel elérkeztünk a szünetem utolsó napjához. Kár érte, vissza a hétköznapokba.

Tudom, hogy eléggé inaktív vagypk manapság (utólag is BUÉK!), hozzáteszem nem az ihlethiány az oka, mert hát ihlet az van bőven, már csak legyen, aki formát ad neki. Nehezen veszem rá magamat, hogy leüljek és megírjak valamit. A minap is leültem írni egy novellához való jó kis anyagot, de az is kidolgozatlan maradt. Úgyhogy nem tudom mi lesz velem, majd kitörpöpölk valamit (vagy csak egyszerűen ráveszem magam, hogy letegyem a popóm és megeröltessem magam egy picit...).

Szóval, ennyi volna (azt leszámítva, hogy ma van a felolvasásom, ami a Kreatív írás kör levezető szakasza, nagyközönség előtt kell elolvasnom egy versemet, de semmi egyéb) legközelebb már egy írott alkotással jelentkezem. Ágyő!

Most nem hoztam semmit, így egy most másról írok. Bár én úgy tartom, hogy a sorok között mindig ott van maga az író is, azért ha blogolok egy kicsit aki akar, jobban megismerhet (:

Mivel szakkörön váltottunk, és a prózával foglalkozunk ismét, így igyekszem most én is novellával előállni. Van is pár öltetem már, csak erőt kell venni magamon, és leírni :D

Tervezetek: Aureel, a kigyó (fantasy, a cím még változhat), Homályból derengő (mágikus realista novella, lehet hogy több részes is lesz)

Egyenlőre ennyi, de szerencsére most tele vagyok még egyéb ötletekkel is, csak most ezek körvonalazódtak jobban bennem.

A mindennapjaimról csak annyit, hogy jól telnek, szerencsére nem vagyok az a depis típus (itt a koleszban ritka vendég a rosszkedv), de most nem is lenne min aggodalmaskodnom. Jó, hamarosan itt a félév, úgyhogy a jegyeimnek csak javuló tendenciát kellene mutatniuk, ezen még dolgozom, bár elhatároztam, hogy remek jegyeket viszek haza év végén (:

Most csak ennyit tartottam lényegesnek, további szép estét, álmodjatok szépeket! (: