Szintén szakkörre írt vers, Schein Gábor: Hét piros hal alkotása nyomán :)

Tizenkét kőtemplomban

állott tizenkét arany bálvány,

s én mind a tizenkettőnek

papnője voltam. Minden

nap tizenkétszer áldoztam

a tizenkét kőoltár előtt,

hogy a tizenkét isten

kedvében járjak. Ám a

tizenkettedik évben támadt

nagy viszály az istenek

közt, s a Tizenkettő azt

akarta, válasszak, kihez

leszek ezután hű. De az

én szívem tizenkétfelé

húzott, tizenkét nap alatt

tizenkétszer gondoltam meg

magam, és az istenek

megelégelték. Egyetlen

lelkem tizenkétfelé

szaggatták szét, testem

tizenkét darabban hevert

a kőoltár előtt, s azóta is

keresem mindből a tizenkét-egyet,

hogy megleljem nyugalmam.