Tudom, kissé elkéstem ezzel a dologgal, de körübelül magammal is így vagyok most, mint a karácsonnyal...ez az ünnep az utóbbi években eléggé megfoghatatlan a számomra. Régen jobban beleéltem magam, de manapág alig van karácsonyi hangulatom...úgyhogy, ennyit a jókívánságokról. Változáááást! (ez nem tudom miért biggyesztettem a végére, illetve tudom, de mégsem)

A képről csak annyit, hogy valószínűleg mindenki látott már szebbet, jobbat, én is csupán azért ezt tettem ki, mert én készítettem, ez a legelső bukdácsolásom a tabletemmel (digitalizáló rajztábla, ami mostanában már feladta a harcot, pedig oly ifjú volt még, alig egy éves (tavalyi karácsonyi ajándék)...gyászolják szerettei) és valami személyeset akartam mutatni. Ennyi lenne az ő kis története.

Ám, hogy még pár szót szóljak erről a neves ünnepről, nem töröm meg a hagyományt és nagy vonalakban leírom, mit hozott nekem a Jézuska: egy művészeti enciklopédiát, amit magam választottam pár hónappal ez előtt, de persze ez idáig nem vehettem a kezembe, így nagyon örültem neki, hogy végre forgathatom, egy történelemi enciklopédia sorozatot, amiben több érdekes dolgot is találtam (ez mondjuk a testvéremmel közös ajándék, bár én jobban értékeltem:D), inget, harinnyát, egy zsebórát, és nem utolsó sorban a nevelőapukámat német honból, úgyhogy bőkezű volt a Jézuska.

Úgy vélem, talán ezzel a kis áldással nem késtem el, és ha már a szeretet ünnepére nem is, újévre mindenkinek csupa jót kívánok (:

Ez egy régi magyar áldás, a neten találtam, de nagyon megtetszett, íme!

Áldott legyen a mosolyod,

Légy vigasz a szenvedőknek.

Légy te áldott találkozás

Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár

Minden hibád, bűnöd, vétked.

Hiszen, ki megbocsátja,

Végtelenül szeret téged!

Őrizzen hát ez az áldás,

Fájdalomban, szenvedésben,

Örömödben, bánatodban,

Bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod,

Őrizze meg kedvességed.

Őrizzen meg önmagadnak,

És a Téged szeretőknek.