Üdv és ismét csak üdv!

Általában két naponta írok bejegyzést, de egy: tegnap sürgős dolgom volt: aludni, kettő: általában nem blogolni járok fel a gépre

Na, de inkább most annak örüljünk, hogy itt vagyok! Képzeljétek, megsütöttem életem első önálló muffinját. Egész jól sikerült ahhoz képest, hogy a közepe egy pindurkát nyers maradt és amúgy úgy nézett ki, mint egy fasírt.

(Egy kis illusztráció, hogy lássátok, tényleg fasírt kinézetük van)

Pedig egyáltalán nem fasírt ízüek! De nem ám! Kérlek szépen, diós, almás, fahéjas, csokidarabkás muffinok c: Hatot készítettem, ebből kb 3-at én is ettem meg (na tessék, oda a diétám D:).

Jah, egy kis időjárásjelentés: Reggel kellemes hüsi, dél körül fullasztó, állott levegőjű forróság, jelezve a vihart és aztán (ki nem találjátok) egy kis égi háború. Úgy képzeljétek el, hogy kiszaladtam valamiért az udvarra és akkorát dörrent az ég, hogy azt hittem közvetlenül mögém csapott be. Túl feltűnő ez a piros rövidnadrág...

Vettünk varrógépet. Hát nem szuper? Mostantól nem kell olyan sokat vacakolnom a kézi varrással *-* Szóval megvolt az e heti reform. Ó, igen és említettem, hogy kézzel foghatót. Szavamon fogtam magam és alkottam egy jelmezt, bár nem hiszem, hogy mostanában elmegyek conra. Egészen más terveim vannak...

Das ist sötét mágus jelmez (jaj ne, tudjátok, hogy oda vagyok az egyedi karakterekért )

Végezetül: készül a kívánságlistám *-* Képeket vágok össze, és ki is nyomtatom, hogy lássam minden nap c: Jujjj c:

Ennyi voltam mára, további...áh, mindegy, megyek, sziasztok!

Üdvözlet!

Ti is halljátok ezeket a hangokat??

Híradás a nagy semmittevésből. Na, jó azért mégsem teljesen onnan. Elkezdtem szervezni egy jó kis csajmurit a jövő hétvégére. Bár még fogalmam sincs, mit és hogyan és miért, de legfőképp hova. Szóval várom az isteni szikrát.

Az írással mostanság hadilábon állok. Inkább olvasok meg filmet nézek. Igen, Shrekket! *-* Nosztalgiázom a tv előtt (mikor kijött, akkor jártam 1.-2.-ba). Apropó filmek. Akarok egy ajánlót készíteni. Könyv, film, zene.

Visszatérve a sündisznókhoz, a napokban láttam errefelé ólálkodni egyet. Meg akartam fogni, de mintha a földhöz tapasztotta volna magát és én meg attól tartottam, hogy tüskéket fog rám lövöldözni D: Szerencsére ez nem következett be  Végül nem fogtam meg és elkeccselt.

Valamit alkotnom kellene. Nem írás terén, hanem valami kézzel foghatót. Érzem magamban a késztetést, de elnyomódik, mihelyst leülök kockulni a gép elé. Na, nem mintha nem élvezném a HOMM V-ös kalandokat 

Édesanyámmal tegnap voltunk a Baumaxba burkolólapokért. A kis ház falára kell, ami az udvar végében van. Tudjátok, milyen nehéz egy karton greslap? Minimum egy közepes sérv. Szóval, az áruházban elkezdtem leemelni a raklapról, mire az egyik utánaborult. Édesanyám odakapott (mert majdnem felborult az álvány is, amire az ára volt kiírva), hogy megfogja. De lett annak baja? Nem hát, akkor sem semmi vész, megoldom én a pakolást, megoldom, rám kell bízni és kész. Mert én tudom, hogy nem szabad ám ezt derékból emelni, csakis lábból (ezt a gyúrós osztálytársamtól hallottam és teljes mértékben igaz!). Úgyhogy úgy emeltem azokat a lapokat, mint valami súlyemelő, behajlított térdekkel, kissé pucsítva. Nyújthattam egy érdekes látványt. Jah, és az a legjobb ezekben a nehéz dolgokban, hogy háromszor is lehet őket pakolgatni. Egyszer a kosárba, majd az autóba, végül ki az autóból. Hát nem mesés?

Ó, és a végére még egy kis jókedv, hogy stillszerű legyek (és hogy mindenkinek jókedve legyen :DD)

Üdv néktek, mindenfelől leskelődő népek!

Ismét elérkezettnek láttam az időt arra, hogy írjak nektek, magamnak meg minden.

Az osztálybuli óta a nagyszülőknél is megfordultam, ittam a remek őszibarack pálinkából, amit papám készített. Meginvitáltak engem és testvéremet egy remek kapufestésre még a nyár folyamán, amibe nagy lelkesedéssel egyeztünk bele. Most itt van barátnőm is, névnapjára egy remekbe szabott párnát kapott tőlem, amit én magam csináltam. Úgy bizony. Sajnos a szűk határidő miatt lefotózni nem maradt időm, hogy ide is feltehessem. Pedig milyen jó kis párna lett...

Jah igen, hogy mi köze van Micimackó mézének ehhez a bejegyzéshez? Nos, én is szeretem a mézet (bár most nem ehetek, mert diétázom  --oh, entschuldigung, ne kövezzetek meg!) meg Micimackót is, és kb így néztem azokra a könyvekre, amivel meglepett barátosném. Ő kifejezetten nem szeret olvasni, ezért amit kap könyveket (főleg töriről és tájakról szólóakat, amikért én kifejezetten oda vagyok) általában nekem adja. Cím szerint:

A téli palota - II. Katalin, a nagy orosz cárnő regénye

A Balaton-felvidék évszázadai

Édes Erdély

Szóval lesz mit nézegetni, és én ezt szeretem.

Összepakoltuk a garázst (jobb, ha nem is tudjátok, mi volt ott), szóval most már édesanyám lelkiismerete is megnyugodott. Felajánlottam, hogy beállok az autóval, de nem nagyon örült az ötletnek, nem is tudom miért...

Na, szóval, eme apróságok után valami hosszas és elgondolkodtató dologba akartam belekezdeni, de még nem találtam meg a megfelelő témát, amiről hosszasan és elgondolkodtatóan tudnék írni. Illetve felmerült bennem a szobanövények titkos szexuális élete, meg a hogyan tenyéssz hangyákat házilag dolog. Háttérinfó nélkül azonban nekem kellene hozzáírnom a dolgokat, ami igen fáradalmas munka, szóval legjobb, ha itt be is fejezem a gondolatot.